A pamut anyag jó érzetet biztosít, nem szúr, vagy zavar a viselete. Vannak olyanok, akik azért viselik, mert egészséges, nem okoz irritációt az érzékenyebb bőrűeknél sem. Termesztésüket illetően a legnagyobb mennyiséget az USA-ban, Törökországban, a volt Szovjetunió egyes részein, Kínában, Egyiptomban és Dél-Amerikában találhatjuk meg.
Miért lehet káros az egészségre?
Az igazság az sajnos az, hogy olyan eljárással készítjük el a pamutot is, melynek előállítása nem kerül sokba. Ezzel viszont rendesen rontunk a minőségén, de legalább jó üzlet annak, aki gyártja, nem? Te pedig vásárlod, mert rá van írva, hogy 100%-ban pamut, jobbik esetben csak dubla áron… Ebben a folyamatban nem csak a pénzzel van a gond, hanem az alapanyagokkal és a gyapot termesztési folyamatával. Ami azt illeti, a gyapot különböző vegyszerekkel rövidebb idő alatt, többet nő, mint ezek nélkül, de lássuk be, a növényvédőszerek annyira nincsenek jó helyen a bőrünkön viselve. Megnyugtató viszont, hogy a gyapot nedves kezelése során, bizonyos anyagok kifőnek, így csak kis mennyiségben érinti már a ruhát, mint a folyamat előtt. A nyers termékekben, a szövés- fonás következtében is eltávoznak ezen anyagok, viszont, aki nyers szövetből készült ruhákat visel, könnyen lehet, hogy veszélyben van az egészsége.
Hogyan áll a környezetvédelemmel?
Nos, ha ránk nézve egészségtelen lehet, akkor nem nehéz kitalálni, hogy nem is túl környezetkímélő hatásokkal is bír. Maga a termesztés rengeteg vízfogyasztást igényel, emellett pedig az állattartásnál is alkalmazott a fertőtlenítőszer-falhasználás. A regenált szálak gyártása alatt, hatalmas mennyiségben használnak fel, nátrium-hidroxidot, szulfit-oldatot, cinszulfátot, fehérítőszereket, energiát, és a már említett vizet. Egy ilyen viszkózgyár szennyvízkibocsátása, 1,2 millió fős lakossági kibocsátással azonos nagyságrendű. Sajnos a szálfelhasználás, már eléri az 50%-ot, és ez az érték évről-évre növekszik. Ezeknek az alapanyagi között megtalálható a nyersolaj, melyet különböző lég-és vízszennyezéssel állítanak elő.